https://soundcloud.com/user-829209489/biblioterapia 

/Ez elhangzott szöveg bővebb verziója olvasható az alábbiakban./

Ismerjük azt az érzést, amikor egy számunkra igazán jó könyv olvasása közben megszűnik körülöttünk a világ, mert annyira beszippant minket a tartalma. Ugyanezt átélhetjük filmnézés közben is, de mégsem ugyanaz a kettő, mert amikor olvasunk, aktivitásra ösztönözzük az agyunkat oly módon, hogy a történetből, az attitűdökből mi magunk építjük fel a könyv vizuális világát. Létrejön egyfajta belső találkozás.

Mostanában - a tanulmányaim miatt is - gyakrabban keresem fel a könyvtárat és honlapját. Így akadtam a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár oldalán egy olyan foglalkozásra, hogy biblioterápia, és nagyon felkeltette az érdeklődésem, hogy hogyan is néz ki egy ilyen program, valamint,

hogyan tud a könyvolvasás terápiás foglalkozássá válni...

Ezért megkértem a bilbioterápia csoport vezetőjét, Sóron Ildikót, hogy meséljen nekünk erről a dologról, az ő gondolatai következnek.

A művészetterápiák közé tartozó biblioterápa legtömörebben könyvek általi gyógyítást jelent, melynek legfőbb célja a személyiség fejlesztése.

A biblioterápia elnevezés a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (kísérés, segítés, gyógyítás) szavak kapcsolatából született.

Verbális terápiáról lévén szó, legfőbb eszköze a nyelv, az emberi beszéd. A biblioterápiának a gyakorlatban több ága van. Így létezik klinikai valamint fejlesztő ágazata is. 

A klinikai ága az egészségügyben, különösen a pszichiátriai gondozásban van jelen, de szerepe lehet a rehabilitációban is, mint kísérő terápia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan esetek, amikor nem lehetséges érzékelhető változást elérni e módszerrel: pl. a depresszió bizonyos stádiumaiban, a skizo-affektív zavarok esetén. Ugyanakkor az aktív biblioterápia (amikor létrehoznak valami szöveget a páciensek) bizonyos ága, mint pl. a naplóírás alkalmazható még skizofrének esetében is. Ha a páciens beszűkült tudatállapotban van, akkor nem lehet vele hatékony biblioterápiát folytatni, mivel nyelvi kommunikációra épülő foglalkozásról van szó.

A fejlesztő ágazat jelen lehet az élet csaknem minden területén, ahol önismeret-fejlesztés, beszéd- és kommunikáció fejlesztés, a kreativitás kibontakoztatása a cél, s ezekkel párhuzamosan szerepet kaphat a felzárkóztatásban, integrációban is.

Használják egyéni terápiában is, viszont a csoportban végzett munka lényegesen hatékonyabb. Egy átlagos foglalkozás ideális létszáma 6-12 fő.

A bizalmi légkör megteremtése elsődleges cél, ezért a foglalkozások a csoportra vonatkozó szabályok elfogadásával kezdődnek, melyek közül a legfontosabb a titoktartásra irányul: a csoportban elhangzottakat nem lehet idegeneknek kiadni, csak az egyéni élményekről szabad másoknak beszélni.

A foglalkozásokat ráhangolódást, „együtt rezgést” segítő játékkal kezdjük rendszerint, melynek célja a „csatornák” megnyitása a szabad, kötetlen asszociációk felé. Ezt követően kerül terítékre az irodalmi mű vagy műrészlet, mely „ugródeszkául” szolgál: a benne feltálalt kérdések az egyének számára különböző asszociációk lehetőségét kínálja fel. Jellemzően ugyanaz versrészlet a csoport tagjaiból akár egymásnak teljesen ellentmondó reakciókat is kiválthat, melyek mögöttes tartalmának a feltárása, kivesézése jelentős egyéni fejlesztő hatással bír. Az egyén megerősítést kap, világlátása tágul, új, eddig elfedett elemekkel bővül, mely önbizalmának növeléséhez, erősödéséhez vezet. Rendszeresek az egymás véleményére, gondolataira való reflektálások, oda-vissza utalások.

A csoportot vezető biblioterapeuta intenzíven figyeli a csoport működését és benne az egyének munkáját, kérdéseivel segíti a beszélgetést, biztosítani igyekszik a csoport harmóniáját, terelget, ha elakadást érzékel a folyamatban. A foglalkozások végeztével a résztvevők felszabadultabban és érezhetően jobb kedvvel távoznak. A rendszeres visszajelzések szerint a hallottak még hosszan motoszkálnak bennük, gyakran otthon egyénileg is dolgoznak a problémán, vagy hazafelé ballagva kisebb csoportokban még folytatják a foglalkozás után is a beszélgetést.

A fejlesztő terápia során segítjük feloldani az egyéni elakadásokat, tehát azok, akik ilyen problémákkal küzdenek – van-e olyan, akinek az életében ez ne fordulna elő? – a csoporttól támogató segítséget kaphatnak. Ha valaki önbizalom-hiánnyal küzd, neki is igen sokat segíthet egy biblioterápiás csoport. Az irodalmi műről folytatott beszélgetés ugyanis „más dimenzióba” helyezi az egyén problémáját, kívülállóként tud rátekinteni, s ez a külső szemlélőként való rácsodálkozás segíti a feloldást, a megoldási lehetőségek felkínálását.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2014-től zajlanak biblioterápiás foglalkozások. Ezekre csütörtökönként a Központi Könyvtárban (Kálvin tértől egy percre) kerül sor. Havonta 2-3 alkalommal vannak nyitott csoportok, melyek időpontjáról és tematikájáról a könyvtár honlapján (www.fszek.hu) lehet tájékozódni. Ezekre a foglakozásokra bárki eljöhet, viszont előzetes regisztrációt kérünk a biblioterapia@fszek.hu címre. Erre azért van szükség, hogy a csoportlétszámot tartani tudjuk, hiszen ahogy említettem, bizonyos létszám fölött már ez a módszer hatékonyan nem alkalmazható. A nyitott csoportok mellett van két zárt csoportos műhely is, melyek szintén ősszel indulnak középiskolások és felnőttek számára. E csoportok létszáma kötött és csak szeptemberben, előzetes beszélgetést követően lehet csatlakozni.

A biblioterápiáról bővebben itt is lehet tájékozódni: http://www.irodalomterapia.hu/

Köszönöm Sóron Ildikó közreműködését!

Szép napot kívánok!

2016.11.11./Civil Rádió Reggeli/Műsorvezető: Szőllősy Kata/

Napindító Pszichokapszula: Bátorligeti Zsuzsanna