https://soundcloud.com/user-829209489/targyalas-a-fizetesemelesrol 

Az elvégzett munkánk egyik fokmérője az erkölcsi elismerés. A másik a fizetésünk, amit a munkánkért cserébe kapunk. Ezt a két kulcsfontosságú szót, mint hogy elismerés és fizetés másként szokták értelmezni a munkaadók, mint ahogy azt a munkavállalók általában szeretnék. Sokan érzik úgy, hogy a munkájuk többet érdemelne annál, mint amit hajlandóak érte kifizetni a cégek. Ez mindig egy nagyon kényes szituációt eredményez. 

Egy ember életében sok belső vívódást tud okozni, ha elégedetlen a munkakörülményeivel, köztük a bérével. Ez az egész életminőségére hatással lehet. Ilyenkor felmerül a változtatás gondolata, megkezdődik a mérlegelés. Ha a mérleg nyelve a maradás felé billen el, mert például kialakult egy érzelmi kötődés, akkor nincs mese, muszáj fizetésemelésért folyamodni. Ha viszont a mérleg nyelve a váltásra szavaz, akkor is ugyanúgy meg kell küzdenünk anyagi érdekeinkért a munkaerőpiacon. Ez komoly dilemmát tud okozni.

Mindig egy zsákbamacskát jelent, amikor egy állást elfogadunk. Több tárgyalási helyzeten megyünk keresztül. Először el kell tudni adni magunkat, és a fáradtságos munkával megszerzett képességeinket. Utána mindezt be kell árazni.

Az nem túl a motiváló, amikor egy munkavállaló már régóta dolgozik egy cégnél, jól teljesít, és mindezek ellenére szinte stagnál a fizetése. Ez az önbecsülésre sincs jó hatással.

A munkáltatók viszont ritkán merengenek azon, hogy kinek emeljék meg a fizetését. Az önérvényesítés ezért sajnos minden esetben rajtunk múlik. Egy olyan tárgyalási szituációban, ahol a megélhetésünk, vagy az életminőségünk forog kockán, szükségünk van arra, hogy eredményesen meg tudjuk fogalmazni a problémáinkat, főleg, ha szeretjük a munkahelyünket. 

Dr. Nagy József pszichológust kérdeztem meg arról, hogy mi lehet az a legjobb tárgyalási stratégia, amivel eredményesek lehetünk. Illetve, amivel még nem kockáztatjuk a megélhetésünket. Most az ő gondolatai következnek.

Nyilvánvaló, hogy a munkahelyen tanúsított asszertív, önérvényesítő kommunikáció, magatartás, viselkedés nem abban nyilvánul meg leginkább, hogy tudunk-e fizetésemelést kérni vagy sem. A kérdés az, hogy van-e olyan valamink, amivel csak mi rendelkezünk (ezzel versenyben lehetünk másokkal szemben). Ezt fel lehet ajánlani. Ha a munkáltató számára ez a valami valóban hiányt jelent, akkor esélyes, hogy meghozza az áldozatot érte. Ebben az esetben a tárgyalást egy alku folyamatnak kell tekintenünk.

Nem véletlenül hívják munkaerő piacnak azt a színteret, ahol a munkaerő gazdálkodót cserél.

Rendelkezni kell az eddiginél több, jobb, hatékonyabb, kedvezőbb, előnyösebb képességgel, amit fel tudok ajánlani, és ezért cserébe több fizetést lehet kérni. Az sajnos nem megy, hogy én nem adok semmit, de Te adjál nekem több pénzt. Alku pozíciót kell kialakítanunk, ahhoz, hogy hatást érhessünk el. Egy közben elvégzett iskola, továbbképzés, újabb technológia, munkamódszer elsajátítása, vagy bármilyen hatékonyságot növelő innováció apropót adhat arra, hogy egy ilyen tárgyalást kezdeményezzünk.

Nagyon sok függ attól, hogy milyen nexusban vagyunk a munkáltatóval, illetve azzal az egyszemélyű felelőssel, akinek kompetenciája és jogosítványa is van arra, hogy fizetésemelést adjon. Ő az, akit meg kell győzni arról, hogy az általunk végzett tevékenység érték, és ez az érték keresett az említett munkaerő piacon. Ez jelenti a saját magunk beárazását, mely nyilván akkor tekinthető pozíció helyzetnek, ha ténylegesen nélkülözhetetlenek vagyunk, vagy ha a pótlásunk hosszadalmasabb és költségesebb, mint megadni a kért emelést. Érvelésünk legyen logikus, összehasonlításokon, számításokon alapuló. Ekkor sem lehetünk követelőzőek, legyünk türelmesek, visszafogottak, de határozottak.

Alakítsunk ki alternatívákat. Valóban találjuk meg azt a másik munkahelyet, ahol legalább annyit kaphatunk a munkánkért, mint jelen munkahelyünkön. Biztos, ami biztos! Mert mi van akkor, ha rosszul sül el a kezdeményezésünk és „eltanácsolnak” bennünket. A gyengébb fizetés is jobb, mint a „munkanélküli segély”.

Köszönöm Dr. Nagy József pszichológus tanácsait!

2016.12.16./Civil Rádió Reggeli/Műsorvezető: Szőllősy Kata&Sebők Álmos/

Napindító Pszichokapszula: Bátorligeti Zsuzsanna